(Elfogadta a Közgyűlés 2005. 07. 20.-án)

A törvény hatálybalépését követően 245 magánszemély és 51 szervezet kérte felvételét a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékbe. Közülük 52 személy és 16 szervezet tagja a Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetségének (KÖSZ).

I.

A névjegyzékbe kerülés, illetve a tanácsadó alkalmazásának fontosabb, a jogalkotás szempontjából is említésre érdemes tapasztalatai az alábbiak:

1. Tekintettel arra, hogy a névjegyzékbe – egyebek között – azok kerülhetnek fel, akik két éves közbeszerzési gyakorlatuk mellett államilag elismert közbeszerzési képzésben részesültek – ezért igen hamar kialakult a verseny a közbeszerzési képzés piacán. A gyakran kétes színvonalú, magukat államilag elismertnek mondott, egyes esetekben aránytalanul drága képzési formák komoly csalódást okoztak az abban résztvevőknek.

Az alapképzés illetve a két éves közbeszerzési gyakorlat együttes feltételét továbbra is fenntartva javasoljuk, hogy a törvény határozza meg a képzés legfontosabb tartalmi elemeit.

2. Szükségesnek tartjuk, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe jelentkezők – akár kettő, akár három éves közbeszerzési gyakorlatot igazolnak – legalább öt, a közösségi értékhatárt meghaladó értékű közbeszerzési eljárásban való közreműködésről nyújtsanak be referenciát.
3. Megítélésünk szerint a közbeszerzési eljárások az ajánlatkérő oldalán is több szakma összehangolt munkáját igénylik. Ugyanabban az eljárásban tehát több szakember is szerezhet – más-más szakterületen – referenciát. Javasoljuk, hogy a névjegyzékbe ugyanazon eljáráson belül ugyanarról a szakterületről csak egy referencia legyen elfogadható, de ugyanabban az eljárásban több tanácsadó is szerezhessen referenciát.
4. A piacon mindeddig nem alakult ki a tanácsadók alkalmazásának egységes gyakorlata. Az EU értékhatár feletti kötelező alkalmazásuk sok esetben nem jelent többet formális ellenőrzésnél, de nem ritka az sem, hogy nagy értékű eljárásokat tanácsadó bevonása nélkül bonyolítanak. Felkéréseink jellege az eljárások tanúsításától annak teljes lebonyolításáig, igen változatos. Sem a Kbt., sem alsóbb szintű jogszabály nem intézkedik ugyanis arról, hogy

1. melyek a tanácsadó által kötelezően elvégzendő feladatok
2. hogyan kell dokumentálni a tanácsadó tevékenységét
3. milyen szankciókkal jár, ha az eljárásba nem kérnek fel tanácsadót.

Javasoljuk, hogy a fentieket kormányrendelet rögzítse. Ennek előkészítésében Szövetségünk kész további javaslatok kidolgozására, egyeztetésére.

5. A Kbt lehetővé teszi, hogy tanácsadó tevékenységet személyek és szervezetek egyaránt ellássanak. Azt azonban nem rendezi jogszabály, hogy

1. egy személy csak egy szervezetben végezhet-e tanácsadó tevékenységet; (megítélésünk szerint szakmai-etikai okokból célszerű kikötni, hogy több tanácsadó szervezetben ugyanaz a személy nem lehet tanácsadó)
2. a szervezet által végzett tanácsadás igényli-e a névjegyzékben szereplő személy személyes közreműködését; (a végzett munka színvonala akkor kérhető számon, ha a névjegyzékben szereplő személy maga végzi a szervezet által vállalt feladatot)
3. adhat-e a tanácsadó saját munkáltatójának tanácsot? (a kérdés a tanácsadói munka szakmai függetlenségének megítélésére irányul; álláspontunk szerint a munkáltatói jogviszony korlátozhatja a tanácsadót független szakmai véleményének kifejtésében illetve érvényre juttatásában.)

A fentiekről a 2. pontban hivatkozott kormányrendeletben lenne célszerű rendelkezni.

 

II.

Az alábbiakban további – de jogszabályi rendezést jelenleg nem igénylő – jelenségről adunk számot:

6. A tanácsadók továbbképzésére, nemzetközi beszerzési tapasztalatok gyarapítására, az EU irányelvekre épülő beszerzési technikák jobb elsajátítására, különösen az EU értékhatár feletti közbeszerzési eljárások szabályszerű lefolytatása miatt, nagy szükség lenne. Ennek formái ma még kialakulatlanok. Megítélésünk szerint erre elsősorban a piac szabályozó szerepe jelent megoldást.
7. A tanácsadók díjazása igen eltérő gyakorlatot mutat. Egy időben jelent meg a piacon a munkavégzés nélküli, alacsony díjazást igénylő, valamint a csak teljes eljárás bonyolítását vállaló, igényes, de költséges tanácsadó. Mindaddig, amíg mindkettőre van piaci igény, e téren nem várható változás.
8. A tanácsadói munka összetett, több szakma összehangolt tevékenységét igénylő feladat. Műszaki, jogi és pénzügyi ismereteket egyaránt igényel. Az egyes szakmák együttes tevékenysége egyazon eljárásban kívánatos, a szaporodó jó példák ellenére azonban ma még nem általános gyakorlat.

III.

Összefoglalva: a jogalkotó igen helyesen ismerte fel, hogy az új Kbt.-ben meghatározott eljárások alkalmazásához elkerülhetetlen a tanácsadó igénybevétele. Amíg az éves állami költségvetés eléri a hazai GDP csaknem felét, addig a közpénzek elköltése iránti hazai közfigyelem változatlanul élénk marad. A kötelező nemzeti elbánás okán az EU tagországok figyelmének növekedésére is joggal számítani kell nagy értékű beszerzéseink során. A tanácsadó intézményének hivatalos bevezetésével komoly, de még pontosításra váró, missziót vállalni kész szakmai szereplővel erősödött a magyar közbeszerzési piac. Az eltelt egy év tapasztalatai nyomán, a kialakult gyakorlatra építve néhány jogszabályi módosítás (elsősorban kormányrendelet szintjén) tartósan rendezné a tanácsadó státuszát. Több, ma még nyitott kérdést a közbeszerzési piac önszabályozással fog megoldani.

A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége érdekvédelmi szerepével, etikai normarendszerének alkalmazásával mindkét folyamatot maga is igyekszik elősegíteni.